Kunágota Békés megye déli részén helyezkedik el. Határ települései Medgyesegyháza, Almáskamarás, Dombiratos, Magyardombegyháza, Mezőkovácsháza és Magyarbánhegyes.
A XX. században feltárt bronzkori, avar kori, honfoglalás-korabeli sírok, leletek alapján tudjuk, hogy a település területe régtől fogva lakott hely.
A község nevével először egy 1461. május 30-án íródott oklevélben találkozunk. A törökök 1596-ban teljesen elpusztították a falut, majd kiűzésük után Kunágota a Kincstár állományába került.
A község újratelepítésére az 1843-ban megkötött szerződések alapján 1844 tavaszán kerül sor. Az 1870-es évekig 163 dohánykertész család települ le a községben.
A község népessége és területe az újratelepítéstől fokozatosan növekedett és terjedt. Az akkor Csanád megyéhez tartozó település lakossága 1869 és 1930 között megháromszorozódott. Ezután azonban részben a gazdasági válság, részben a háború következtében jelentősen csökkent a lakosság száma, 1998-ra 3242 főre esett vissza. A népesség száma folyamatosan csökken. 2019-ben 2743 fő.
A település belterülete 458 ha. A település szerkezetére a mérnöki kialakítású derékszögű utca- és telekrendszer jellemző. A község kb. 6 km-re fekszik a legközelebbi vasútállomástól, ami Mezőhegyes és Békéscsaba irányába biztosít kapcsolatot.
A belterületi úthálózat kiépítettsége javuló, jelenleg mintegy 65-70%-os. Ennek bővítésére az önkormányzat és a lakosság között jó együttműködés alakult ki.
A közel kétszáz embernek munkát biztosító, átalakult Kunágotai Bercsényi Zrt. a helyiek egyik fő foglalkoztatója. A „Bercsényi” a növénytermesztés, szolgáltatás mellett sertés hízlalással is foglalkozik.
A település iparát a helyi baromfifeldolgozó üzem képviseli.
A helyi önkormányzat intézményein keresztül biztosítja a település lakosságának alapellátását. A községben óvoda, általános iskola, szociális intézmény, családsegítés, önkormányzati konyha, művelődési ház és könyvtár szolgálja a gyermekek nevelését, oktatását, a családok ellátását. 2019 novemberétől mini bölcsőde egészíti ki az ellátó rendszert.
Az egészségügyi ellátást két háziorvosi rendelőben, a fogorvosi rendelőben és az egészségházban szakorvosok, védőnők és szakalkalmazottak biztosítják. Egy jól ellátott gyógyszertár is működik a településen.
Térségi feladatot lát el, Kunágotán kívül még további 10 településnek az egészségügyi ellátását segíti a 2002-ben megvalósult Mentőállomás.
A Mentőállomás mellett működik a 12 települést ellátó orvosi ügyelet, mely hét közben a rendelési időn túl, továbbá hétvégén áll a lakosság rendelkezésére.
Az idősek házi gondozása mellett 1996 óta működik a településen az idősek klubja, 1999 óta gyermekjóléti szolgálat is, napjainkban családsegítő és gyermekjóléti szolgálatként.
Magánfenntartásban 24 férőhelyes bentlakásos szociális otthon működik a településen.
Az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődés volt tapasztalható a település infrastruktúrájának kiépítésében. A korábban megépült vízvezeték rendszer mellett megvalósult a belterület teljes körű gázellátása, több szilárd burkolatú út épült. A település tervei szerint 1998-ban megindulhatott a szennyvízhálózat kiépítése Almáskamarással és Nagykamarással közös beruházás keretében. A beruházás I. ütemének megvalósulásával 2000-től üzemelhet a Kunágotán épült szennyvíztisztító telep, melyhez a csatornahálózat mindhárom településen kiépül. A szennyvíztisztító bővítésére és a csatornahálózat továbbépítésére a három együttműködő település tovább pályázott, melynek eredményeként duplájára bővült a 300 köbméteres tisztító, és további ingatlanok csatlakozhattak a csatornahálózathoz.
A település régi, szépen rendben tartott középületei közül említésre méltóak: a templomok (római katolikus, református), a művelődési ház, az iskola, a községháza épületei. A művelődési ház egykori kántorlakásában állandó helytörténeti gyűjtemény mutatja be a Kunágota történetének egy-egy időszakát.
A Kunágotát újratelepítő 104 dohánykertész és házastársainak névsorát tartalmazó alapítói emlékművet a Bereczki Máté parkban az újratelepítés 175. évfordulója alkalmából 2018. december 12-én avatták fel.
Az évforduló tiszteletére készült el 2019-ben Gábor László: Kunágota 175 Képes fejezetek egy kertészközség életéből című könyve.
A temetőben találhatók az önkormányzat által állított I. és II. világháborús emlékművek. Itt nyugszik Bereczki Máté, az 1895. december 9-én Kunágotán elhunyt tekintélyes pomológus. A temetőben áll a Kunágota mindkét templomát felépítő Bodnár Endre síremléke is.
A település híres szülöttei Ronyecz Mária színművésznő. Pócsik Dénes olimpiai válogatott vízilabdázó, Szokolay Sándor zeneszerző. Kunágotán töltötte gyermekkorát, itt végezte el az általános iskolát Molnár Piroska színművésznő.
Móra Ferenc is megfordult a faluban, melyről említést tesz a „Mit találtam a cirokföldön…” című elbeszélésében.
A Millennium évében, 2000-ben rendezte meg először a település a Kunágotai Falunapokat az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódóan. A jól sikerült rendezvény hagyományt teremtett, azóta minden évben augusztus hónapban megtartja az önkormányzat a falunapot.
Hagyományos rendezvénye a településnek a katolikus templom védőszentje tiszteletére rendezett Imre naphoz kötődő búcsú is, melyre a környékbeli falvakból sokan idezarándokolnak.
Az önkormányzat 1994. március 15-én, a község újratelepítésének 150. évfordulója tiszteletére fogadta el a község zászlójáról és címeréről szóló rendeletét.
Kunágota a Nógrád megyei Romhánnyal testvértelepülési megállapodást kötött a már kialakult együttműködésük erősítésére és kiterjesztésére, melynek alapja Bereczki Máté emlékének közös ápolása.
Kunágota, 2020. január 28.
Pápai Zoltán
polgármester